Bevallom, engem mindig is zavart, hogy különbséget tesznek a nemek között és bizonyos helyzetekben másképpen kezelik a nőket és a férfiakat. Persze lehet, hogy ez másnak teljesen természetes, ám én férfiak között nőttem fel édesanyám korai halála miatt, így mint mondják fiúsítva voltam. Ennek a fiúsításnak köszönhetően szinte csak olyan játékokat játszottam, melyeket inkább a fiúkra jellemzőek, és amikor gyerek kerékpár vásárlásra került a sor, akkor is kék biciklit választottam a rózsaszín helyett. Édesapám ekkor még nem foglalkozott a dologgal, hiszen hitt abban, hogy mikor nagyobb leszek csajosodok majd, de ez nem következett be egészen húsz éves koromig. Addig csakis nadrágban jártam és férfi kerékpárral közlekedtem, hajamat pedig rövidre vágattam. Osztályfőnököm még középiskolába is aggódott értem, mert osztálytársaimmal ellentétben nem foglalkoztam a fiúkkal, közben azonban büszke volt rám, hiszen országúti biciklimmel sorra nyertem a versenyeket, mellyel komoly elismerést és dicsőséget szereztem iskolámnak.